A kerületi népbíróság Zajos András fellebbezésére adott válasza
Részletek
A kerületi népbíróság Zajos András fellebbezésére adott válasza: 2000,-Kčs pénzbüntetés, melyet nem teljesítés esetén egy hónap szabadságvesztéssel lehet kiváltani.
A kollaboráns éneke Lipótváron
Részletek
Az SZNT 1945. május 15-én kiadott 33/1945-ös rendelete elrendelte a háborús bűnösök felett ítélkező népbíróságok megszervezését. A rendelet értelmében a fasiszta megszállókkal való együttműködés (értelemszerűen a kollaborálás) volt az egyik kritériuma a háborús bűnösségnek. A népbíróságon elítéltek 28,5 %-a volt szlovák, 58,8 %-a magyar. A népbírósági ítélet ellen nem lehetett fellebbezni.
A lipótvári börtönben sínylődő, később Magyarországra kitelepített, a magyarságáért börtönbe juttatott magyar ember adománya.
A dal tükörfordítása:
A lipótvári kollaboráns dala
A szabadságuktól megfosztott politikai foglyok,
ülünk Lipótváron. nehéz körülmények között.
Puszta cellák, rácsos felhők,
szomorúan tekintünk rajtuk át, fel a felhőkre.
Ah, Istenem, mit is tettünk,
Hogy mindannyiunkat váratlanul börtönbe vetettek.
Reggel szól a harang, ébredj kollaboráns,
mosakodj, imádkozz, kávéra várj.
Napjában tizenöt deka kenyeret kapsz,
borsót, babot, krumplit eszik itt a fogoly.
Reggeli után munka, a felügyelők várnak,
krumpliszedőket, kertészkedőket, susztereket kísérgetnek.
Naponta három műszakban a hídra (?) járnak,
ahol több mint kétszáz fogoly, és a munkából sok van.
A reggeli kávé után „kiblizni” hívnak,
aztán mindenki ki a szobából az udvarral: geplizni ? (ragasztani).
Tizenegy órakor ebédet adnak,
amit a szakácsok készítettek, a „basziba” hozzák.
Ebéd után sorakozó, a főnök jön,
szalutál, megszámol bennünket, más cellába megy.
Zörögnek az ajtók, a csörögnek a kulcsok,
délután eltűnünk az őr szemei elől.
Négy órakor adják a vacsorát,
utána sorakozó, és jó éjszakát kíván a főnök.
A kedves fogoly szürkén tekint, az ablakban rácsok,
forró vágy a leány után, a szíve remeg.
A foglyok szomorúan tekintgetnek a rácson át, és állandóan
a feleségre, gyermekre, családra gondolnak.
Az asszony sír otthon, a gyerekek emlékeznek,
hogy ezt a tatát szabadon engedjék.
Istenem segíts, szabadra kerülni,
a szlovák nemzet minden hű fiának.
Lipótvár, 1945 nyarán. / Kollaboráns
A nagyölvedi római katolikus ifjúságnak 1937. március 21-én tartott alakuló gyűlésének jegyzőkönyve
Részletek
Megnyitó előadást előadta: Dr. Pécsi Gusztáv
A népdal, a népzene, annak gyűjtése az elmúlt másfél évtizedben, avagy a népzenegyűjtés mai (valós) helyzete a Csemadokban
Részletek
… a meghatározott célt kijelölve lehet, amelynek a hazai társadalom működése szabja meg gyorsaságát, hogyanját. Bartók Béla és Kodály Zoltán népzenei örökségéről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, a tudományos feldolgozásáról lehet akár hangzatosan beszélni, de lehet csendesen, apró lépések sorozatával folyamatos munkát végezni, őrizni és gyarapítani az örökséget.
Ebben az írásban nem az elemző formát választottuk, adataink a Csemadok archívumában található tényeken alapszanak, ezekhez nem tettünk hozzá, de nem is vettünk el belőlük. Csupán egyetlen célunk van: hivalkodás nélkül bemutatni népzenei tevékenységünket. … A népzenei munkaközösség (1993-1995) … A Csemadok szakmai társaságainak megalakulásakor (1990-1991) a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség vette át a népzenei szakmai munkát is, ezzel együtt azt a népzenei adattárat, amelyet Ág Tibor az 1980-as évek végén rakott újból rendbe. Két év alatt kiderült, hogy a folklórszövetség nem kíván a vokális népzenével foglalkozni, ezért szinte természetes lett, valamit tenni kell, hiszen a Tavaszi szél névvel fémjelzett legnagyobb mozgalmunk került bajba.
A népdal és a népzene, mint gyűjtőmunka
Részletek
Mi változott azóta? Mennyivel áll jobban, mennyit haladt előre ez a kutatási terület Magyarországon és hazánkban?
