Kelepelő anyanyelvi tábor, muravidéki és csallóközi gyerekek vándortábora, 1997
Részletek
Akár jelképesnek is tekinthető a Kelepelő Tábor neve, amelyet idén harmadik alkalommal rendeztek meg a muravidéki és a csallóközi magyar gyerekek számára.
Jelképesnek, hiszen a költöző gólyákhoz hasonlóan, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Intézet és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezésében évente felváltva táboroznak a gyerekek Szlovákiában és Szlovéniában. Elsősorban az egymás szülőföldjének, regionális történelmének, néprajzának és földrajzának a megismerése töltötte ki az eddigi együttlétek programját. …
Kérés a polgármesterekhez a helyi koordinációs tanács alakítására
Részletek
A szlovákiai magyarság jogállásában az utóbbi két évben bekövetkezett romlás egységes fellépésre és tiltakozásra késztet bennünket. Komoly veszélybe került anyanyelvünk használata, kultúránk és az iskoláink is.
Az oktatásügyben a helyzet fokozatos romlása tragikus következményekkel járhat. Iskoláink fokozatos elsorvasztása, azok valódi működése feltételrendszerének leépítése komoly aggodalomra ad okot. A hatalom arrogánsan, határokat és korlátokat nem ismerve hozza döntéseit, melyeknek egyetlen célja, legdrágább kincsünktől, édes anyanyelvünktől való megfosztásunk. E cél megvalósításának legkézenfekvőbb területe az oktatásügy. A nyelvtörvényre hivatkozva a hatalom betiltotta iskoláinkban a pedagógiai dokumentáció kétnyelvű vezetését és hetvenöt év után gyermekeink először nem kaptak kétnyelvű bizonyítványt.
Kérés, tiltakozás az oktatási törvény módosítása elleni tiltakozás jegyében
Részletek
… – a végzős diákok kivételével tagadják meg a csak szlovák nyelven írott bizonyítványok átvételét és kérjék a pedagógusokat, hogy állítsanak ki magyar nyelvű értesítőt.
Kitelepítettek Országos Találkozója Komáromban, 2006. 09.09.
Részletek
A komáromi Kecskés László Társaság 2006 őszén szervezte V. alkalommal a kitelepítettek találkozóját, melyen a díszvendég Felsőszeli volt. A meghívó két oldalán a gazdag program érzékelhető. Falunknak és a szervezetnek ez a nap nagy megtiszteltetés volt, rengeteg egykori szeli családdal találkozhattak az otthonmaradottak. A kultúrcsoportok méltóképpen képviselték a helyi hagyományokat, megható találkozásoknak lehettünk tanúi.
Kivetési alapok közlése
Részletek
T. Sárai István, földbirtokos, Hetény
1923. 1. 17-én beterjesztett kérvényére közöljük Önnel a kivetett vagyondézsma és vagyonszaporulati adó alapjait a következőkben:
Mező- és erdőgazdasági / Házi / Kereseti / Másféle vagyon
Kivonat a hetényi református egyház házasultak esketési anyakönyvéből
Részletek
Vőlegény és menyasszony: Sárai István és Hencz Juliánna
Sárai Elek (Sárai István és Hencz Juliána gyermeke) hetényi lakost az úton hazafelé a II. világháborúból leütötte egy orosz katona. Az ütés olyan nagy volt, hogy betörte a koponyáját. Meg kellett műteni. A hiányzó csontdarabot egy arany-lemezkével pótolták. Id. Sárai Eleknek így „Aranyember” lett a ragadványneve. Életét rokkant nyugdíjasként élte. Nagyon szeretett pálinkát főzni, természetesen nem hivatalosan, ezért népszerű volt a lakosok körében. A fiatal asszonyok is szerették.
A szőlőben sokat dolgozott. A szomszéddal összejártak, aki mindig azzal dicsekedett, hogy az ő borában nincs egy gramm cukor sem. No, egyik éjjel id. Sárai Elek egyik haverjával (Zajos Pista bácsival) teleszórták a szomszéd udvarát üres kristálycukros papírokkal. Másnap reggel átmentek a szomszédhoz, akit azzal hecceltek, hogy lám csak, hogy-hogy nincs cukor a borban, mikor tele van az udvar üres cukros papírokkal.
Adatközlő: Sárainé Reznyák Zsuzsanna (1961) hetényi lakos
Kivonat a hetényi református keresztyén egyház keresztelési anyakönyvéből
Részletek
A születés és keresztelés időpontja: 1875. június 21. – 23.
A megkeresztelt neve: Hencz Juliánna
Szülők: Hencz Mihály és Horváth Juliánna
Keresztszülők: Szabó József és Szabó Zsuzsánna, Lucza András és Zajda Juliánna
Keresztelő lelkész: Kovács Lajos
Sárai Elek (Sárai István és Hencz Juliána gyermeke) hetényi lakost az úton hazafelé a II. világháborúból leütötte egy orosz katona. Az ütés olyan nagy volt, hogy betörte a koponyáját. Meg kellett műteni. A hiányzó csontdarabot egy arany-lemezkével pótolták. Id. Sárai Eleknek így „Aranyember” lett a ragadványneve. Életét rokkant nyugdíjasként élte. Nagyon szeretett pálinkát főzni, természetesen nem hivatalosan, ezért népszerű volt a lakosok körében. A fiatal asszonyok is szerették.
A szőlőben sokat dolgozott. A szomszéddal összejártak, aki mindig azzal dicsekedett, hogy az ő borában nincs egy gramm cukor sem. No, egyik éjjel id. Sárai Elek egyik haverjával (Zajos Pista bácsival) teleszórták a szomszéd udvarát üres kristálycukros papírokkal. Másnap reggel átmentek a szomszédhoz, akit azzal hecceltek, hogy lám csak, hogy-hogy nincs cukor a borban, mikor tele van az udvar üres cukros papírokkal.
Adatközlő: Sárainé Reznyák Zsuzsanna (1961) hetényi lakos
Kivonat a hetényi úrbéres közönség tagosítási főkönyvéből Gál Albert részére
Részletek
Kivonat a hetényi úrbéres közönség tagosítási főkönyvéből Gál Albert részére
Kivonatok a hetényi vasútállomás emlékkönyvéből, 1924-1937 között
Részletek
1937-ben az Érsekújvár – Bajcs vonalon vágánycserére került sor.
