Értesítés
A keresztelés- (születés-), házassági és halálozási anyakönyvekből az udvardi járás Hetény községi 233 házszám alatt lakó Gál Albert családjáról.
Gál Albert 1848. dec. 28., Rancsó Zsófia 1855. augusztus 20., – Zsófia 1873, – Livia 1876, – Vincze 1879, – Mária 1883, – István 1896

Vőlegény és menyasszony: Sárai István és Hencz Juliánna

Sárai Elek (Sárai István és Hencz Juliána gyermeke) hetényi lakost az úton hazafelé a II. világháborúból leütötte egy orosz katona. Az ütés olyan nagy volt, hogy betörte a koponyáját. Meg kellett műteni. A hiányzó csontdarabot egy arany-lemezkével pótolták. Id. Sárai Eleknek így „Aranyember” lett a ragadványneve. Életét rokkant nyugdíjasként élte. Nagyon szeretett pálinkát főzni, természetesen nem hivatalosan, ezért népszerű volt a lakosok körében. A fiatal asszonyok is szerették.
A szőlőben sokat dolgozott. A szomszéddal összejártak, aki mindig azzal dicsekedett, hogy az ő borában nincs egy gramm cukor sem. No, egyik éjjel id. Sárai Elek egyik haverjával (Zajos Pista bácsival) teleszórták a szomszéd udvarát üres kristálycukros papírokkal. Másnap reggel átmentek a szomszédhoz, akit azzal hecceltek, hogy lám csak, hogy-hogy nincs cukor a borban, mikor tele van az udvar üres cukros papírokkal.
Adatközlő: Sárainé Reznyák Zsuzsanna (1961) hetényi lakos

A születés és keresztelés időpontja: 1875. június 21. – 23.
A megkeresztelt neve: Hencz Juliánna
Szülők: Hencz Mihály és Horváth Juliánna
Keresztszülők: Szabó József és Szabó Zsuzsánna, Lucza András és Zajda Juliánna
Keresztelő lelkész: Kovács Lajos

Sárai Elek (Sárai István és Hencz Juliána gyermeke) hetényi lakost az úton hazafelé a II. világháborúból leütötte egy orosz katona. Az ütés olyan nagy volt, hogy betörte a koponyáját. Meg kellett műteni. A hiányzó csontdarabot egy arany-lemezkével pótolták. Id. Sárai Eleknek így „Aranyember” lett a ragadványneve. Életét rokkant nyugdíjasként élte. Nagyon szeretett pálinkát főzni, természetesen nem hivatalosan, ezért népszerű volt a lakosok körében. A fiatal asszonyok is szerették.
A szőlőben sokat dolgozott. A szomszéddal összejártak, aki mindig azzal dicsekedett, hogy az ő borában nincs egy gramm cukor sem. No, egyik éjjel id. Sárai Elek egyik haverjával (Zajos Pista bácsival) teleszórták a szomszéd udvarát üres kristálycukros papírokkal. Másnap reggel átmentek a szomszédhoz, akit azzal hecceltek, hogy lám csak, hogy-hogy nincs cukor a borban, mikor tele van az udvar üres cukros papírokkal.
Adatközlő: Sárainé Reznyák Zsuzsanna (1961) hetényi lakos

Kivonat a hetényi úrbéres közönség tagosítási főkönyvéből Gál Albert részére

1937-ben az Érsekújvár – Bajcs vonalon vágánycserére került sor.

Események, évi jelentések, balesetek a hetényi vasútállomáson.
A vasúti társaság 1961-ben 66.975, 1964-ben 54.547 utast szállított.
Az 1965. június 15-én, az árvízkor a pati gátszakadás másnapján 18.46 órakor leállították a vonatforgalmat. 18-án érte el a víz a legnagyobb magasságot. A vasúti irodában 45 cm magasan, a peronon övig ért.
1968-ban állomásfőnök váltásra került sor: Szépe Dezsőt Marík Juraj váltotta
1969. szeptember 29-én került sor az első villamosvonat próbaüzemelésére az Érsekújvár Komárom vonalon.

Markacz Benő és Balogh Mária házassági anyakönyvi kivonata 1944-ből.

Zajos János 1901-ben született Zajos Mihály (1856-1922) és Szalai Juliánna (1869-1922) gyermekeként. A családnak 5 gyermeke volt.
Zajos János Szalai Etelkát vette feleségül.

1954

Zajos Mihály 1857-ben született (meghalt 1922) Zajos József és Rancsó Erzsébet gyermekeként. Feleségül vette Szalai Juliánnát (1866-1922), akitől János nevű fia született. A fiú Szalai Etelt (Szalai Zsigmond és Dékány Lídia gyerekét) vette el feleségül. Ők a szülei Zajos Ernő hetényi származású tanárembernek, aki Budapesten élt.